MEGCSINÁLTUK - 18. ULTRABALATON
Hétvégén került megrendezésre a 18. UltraBalaton futóverseny. A DJJ immár 3 csapattal indult a megmérettetésben és a 211 km-es távot sikeresen teljesítettük. Büszkék vagyunk kollégáink teljesítményére!
A MI HURKÁNK LETT A LEGJOBB!
Fergeteges múltidéző hangulat, finom ízek, sok csapat határon innen és túl! Ez jellemezte a II. Dunakeszi Mindmegeszi böllérversenyt, ahol a DJJ csapata is részt vett. Nagy kondérban főtt az orjaleves, rotyogott a toroskáposzta, készítettünk kolbászt, hurkát, sütöttünk finom sós és édes süteményeket. Munkánk nem volt hiábavaló, hiszen elhoztuk a legjobb hurkáért járó díjat! Ismét egy igazán jó csapatépítésen vehettünk részt.
KESZIFESZT 7 PRÓBA
A DJJ csapata a tavalyi évhez hasonlóan 2023-ban is remekelt a KesziFeszt 7 próba versenyén és idén is elhozta az első díjat. Nemcsak a sportversenyeken teljesítettünk kimagaslóan és hagytunk magunk mögött kiváló dunakeszi cégeket, de főzéstudományunkat is elismerte a zsűri! Igazán büszkék vagyunk összetartó csapatunkra!
CSALÁDI NAP 2023
Mindig nagy sikere van családi napunknak, hiszen ezen a napon dolgozóink családtagjai is betekintést nyerhetnek gyárunk életébe.
Színes programokkal készültünk és a gyárlátogatás mellett szórakozási lehetőséget biztosítottunk kicsiknek nagyoknak egyaránt. Volt főző- és sütiverseny, buborékfoci, sportprogramok, gyermekjátszótér, harcművészeti és zenei bemutató.
Izgalmas és felejthetetlen élményt nyújtott a 141 éves gőzmozdonyon hangos pöfékeléssel tarkított utazás. Igazi csapatépítő program részesei lehettünk!
ULTRABALATONON VOLTUNK
Futócsapatunk 1. alkalommal vett részt az Ultrabalaton futóversenyen. Az eseményt komoly felkészülés előzte meg és nem törődve a téli hónapokkal sem, keményen, de igazán jó hangulatban edzettünk a megmérettetésre.
Cégünk elkötelezett az egészséges életmód, így a sport népszerűsítése iránt, ezért szeretnénk, ha hagyománnyá válna a táv teljesítése!
A közösségi futás nem csak erőnlétünket növelte, de újabb barátságok is születtek.
HÁTIZSÁKKAL ÁZSIÁBAN
Meséljen kicsit az utazás iránti szeretetéről, mikor kezdődött?
Elég régen születtem ahhoz, hogy azt mondhassam, ez a szenvedélyem nem most kezdődött. Amint a szocializmus engedte, már ültem is fel a vonatra vagy mentem stoppolni Kelet-Európába, később pedig nyugat felé. Először 1973-ban jártam Bulgáriában autóstoppal, majd tíz évvel később nyugatra vettem az irányt. Kelet-Berlinbe nagyon olcsók voltak a repülőjegyek, így oda repülővel mentem, onnan pedig vonattal vagy stoppal folytattam az utamat.
Ázsiában is járt, ha jól tudom, és most is tervben van egy nagyobb körút.
Ázsiában 1986-ban voltam először barátokkal egy hátizsákos túrán, amely során kalandos 50 napot töltöttünk kint. Jártunk Indiában, Nepálban, főként a helyi lakossággal töltöttük az időnk nagy részét, a sűrűn látogatott turista helyszínek kevésbé vonzottak minket. Ázsia annyira megtetszett, hogy elhatároz- tam feleségemnek is látnia kell! Így pár évvel később 1990-ben visszatértünk és bejártuk Indiát, a Himalája környékét, Nepált, Katmandut, körülbelül 60-80 napot töltöttünk kint. Idén októberre tervezzük a következő nagyobb körutunkat, amelynek főbb állomásai India, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Vietnám, Sri Lanka és Laosz lesz.
Milyenek a kinti vasutak, utazott már ázsiai vonaton?
Véleményem szerint az indiai vasút a világ legjobb vasútrendszere. Igen, én is utaztam többféle szerelvényen, köztük a Darjeelingi “játék” vonattal, amely felkerült a Világörökség-listára is. Az ázsiai vasútpályaudvarokat az ember először olyannak látja, mint egy hangyaboly, nyüzsögnek az em- berek, miközben hatalmas csomagokat cipelnek. Amit érdekességként kiemelnék, azok a rácsok a vonatok ablakain, amit itthon nem látni, első osztályból pedig legalább háromféle van. A jegyváltás teljesen más rendszerben működik: helyet igénylő szelvényt kell benyújtani a pontosan meghatározott vonat számával és nevével a pénztárosnak. Ha ott nem járunk sikerrel, akkor az állomáson kell keresni az állomásmenedzsert, de sok esetben a kalauz a végső pont, aki végül feltesz a vonatra. Egy szóval kalandos az ázsiai vasutazás.
Ha már vasutak, hadd kérdezzem meg: mióta dolgozik a Dunakeszi Járműjavítónál?
Áprilisban lesz 2 éve, hogy a járműjavítóhoz jöttem. Sokat és sokféle helyen dolgoztam életem során, de nyugdíjasként sem szerettem volna otthon ülni. A fizetésem nagy részét az utazásokra költöm, így mondhatjuk, hogy a TMHH és a Dunakeszi Járműjavító is hozzájárul a kalandozásaimhoz, és remélem, hogy sokáig erősítem a csapatot, hiszen nagyon élvezem az itteni munkámat!
Van kedvenc vonatmodellje a gyárban?
Jelenleg a Z1 és Z2-es modelleken végzek szerelő munkát a munkatársaimmal, szeretem és tisztelem a jól összerakott vonatokat. Nem tudnék kiemelni egy kedvencet, ellenben a mozdonyok nagy szerelmese vagyok! A 424-es mozdony szerintem páratlan a maga klasszikus értelmében, de hát vasutasként ki ne szeretné a mozdonyokat?
SZTORIK A 95 ÉVES
1912-1914 között nagy erőkkel folytak a munkálatok a Dunakeszi község határában fekvő 77 kataszteri holdnyi területen: megépült a villamos javítóműhely, a szertári főépület, de ekkor készült el például a kapusépület is, amely később a titkárságé lett. A helyiségek egy részét az I. világháború alatt lefoglalták, itt a hadvezetőség a sebesültek ápolására hadikórházat rendezett be. Amikor 1918 őszén szárnyra keltek a háború végét hangoztató híresztelések, a kiürült telepen a MÁV dolgozók deszkafalakkal apró fülkékre osztották az egykori hadikórházat. Ezek a fülkék, illetve a vágányokon állomásozó tehervagonok adtak otthont a Horvátországból és a Felvidékről elűzött magyar vasutas családok százainak. Az utolsó lakók épp a műhely nyitása előtt, 1926 áprilisában hagyták el az így kialakult szükséglakásokat.
A ’Hozd a gyereked munkába’ nálunk nem csak egy napot jelentett!
1945-ben a gyártelepi általános iskola alagsorában létrejött az óvoda. A mindenki által csak „MÁV oviként” emlegetett létesítmény a dolgozók gyermekei számára készült az akkori legmodernebb kivitelben, minőségi berendezésekkel, játékokkal felszerelve. Az ’50-es évek elejétől a gyár területén már bölcsőde is üzemelt, így a kisebbeket a IV. kapunál lévő épületbe hordhatták a szülők.
A Titkárság padlásán nemrégiben találtunk pár olyan babakocsit, amelyet egykoron díjmentesen kikölcsönözhettek a kisbabás családok – ha most jól körbenéztek, láthattok is olyan kollégát, akit annak idején ilyenben tologatott kárpitos édesapja.
Vig József és Vigné Bíró Emma házasságáról
„Amennyiben másért nem lennék hálás ennek az Üzemnek – ami eddigi életemen 15 éves koromtól végigkísért, és az életem jobbik része a mai napig – akkor ezért mindenképpen az vagyok.” – Vig József
Vig József Varga Lajosról
„Nem ismertem nyersebb, őszintébb és jobb szívű embert ebben a gyárban, mint Varga Lajost. Sokszor kiabált, általában mindig és mindenkivel, de én többször belefutottam úgy is, mint munkavédelmis, és úgy is, mint Üzemi tanács elnöke. Egyszer azt mondta, hogy ő csak azokkal kiabál, akiket szeret, mert nem bírja elviselni, hogy értelmes emberek hülyeségeket csinálnak. Erre azt mondtam neki: “Lajos, megkérlek, ha lehetne, akkor engem szeressél egy kicsit kevésbé.”
A DJJ POLIHISZTORA
Laci 14 éves korában, 1975-ben került a vállalat- hoz és azóta is velünk van. A nagyapja tehetséges asztalos volt, gyönyörű bútorokat készített, Laci a fa szeretetét tőle tanulta.
„Egyszerű vidéki fiúként kezdtem” – meséli. Kitanulta a vasúti járműszerelő-lakatos szakmát, így országos versenyekre is eljuthatott. 1978-ban Szolnokon megnyerte a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, amiért kiemelt órabérrel, illetve két hét üdüléssel jutalmazták. Azt mondja, az elismerés a tanárait éppúgy megilleti. „Az az anyag, amit összegyúrtak, megállta a helyét.”
Kézügyessége és kreatív alkotókészsége máig megvan. Bár két lánya született, még mindig szívesen gyárt kisautókat, kisrepülőket, traktorokat és más fiús játékokat is fából. De készített belőle csúsztatható fedelű tolltartókat, ezeket telerakta színes ceruzákkal és radírokkal, majd elajándékozta a gyerekeknek.
A Járműjavító 90 éves születésnapjára ereklye- gyűjtésbe kezdtek a dolgozók, és sok értékes tárgyat találtak. Pl. fontos dokumentumokat, csengető órát, vagy a ’30-as évek igazgatói irodájának bútorait.
És persze, a forgóváz-projekt. A Kaláka típusú forgóvázat, amelyet a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban fejlesztettek ki, Kardos Tibor, Lánczos Péter és Kalmár János tervezte. Ennek egy változatát kisebb átalakításokkal ma is használják. A forgóváznak volt egy 1:10-es arányú, fából készült makettje, ami több helyen törött volt, szinte csak a váza maradt meg, mert a többi része az idők folyamán eltűnt. Az alkatrészei, a kerekek, a tengelyek hiányosan voltak csak meg, szanaszét heverő papírdobozokban.
Laci az akkori évforduló, illetve a gyűjtés alkalmából kezdte meg a forgóváz restaurálását. A munka elkészült, és azóta is a kiállítás része.